A sok kultúrában a társadalom alapjául szolgáló házasság az idők során kialakult intézmény volt, amely régiótól, vallási meggyőződéstől vagy társadalmi hagyományoktól függően különböző formákat öltött. Különféle típusú házasságok léteznek a világon, mindegyik egyedi jellemzőkkel rendelkezik, amelyek éppúgy különböznek egymástól, mint az őket gyakorló társadalmak.
Ebben a cikkben megvizsgáljuk a létező házasságok különböző típusait, azok jellemzőit és kulturális hatását.
Mi a házasság?
A házasságot általában két, életüket megosztani kívánó ember kapcsolataként határozhatjuk meg, kötelékük jogi, társadalmi vagy vallási elismerésével. Bár történelmileg a házasság egyik fő célja a reprodukció volt, ma már a szereteten, a kölcsönös elköteleződésen és a közös életterv kialakításán alapuló intézményként is elismerik.
Etimológiailag a házasság szó a latinból származik házasság, amely a „matris” (anya) és a „munium” (gondozás) szavakra bomlik. A házasság hagyományosan egy férfi és egy nő közötti köteléket jelentett, ahol a nő az anyai szerepet, a férfi pedig a család védelmezője volt. Ahogy azonban a társadalmak fejlődnek, úgy fejlődik a házasság felfogása is.
A történelem során a házasság jellemzőit vallási, jogi és kulturális tényezők befolyásolták. Manapság a házasság kiterjesztette definícióját a nemek közötti egyenlőségre, az emberi jogokra és arra, amit sok társadalom a stabil otthon alapjának tekint.
Házasságtörténet
A házasság első formái az ősi civilizációkig nyúlnak vissza. Antropológiai megközelítésből a történészek azt sugallják, hogy a házasság első formái az utódok védelmének és a tulajdonjogok biztosításának egyik módjaként jelentek meg. Az ókori Rómában például a házasság nemcsak társadalmi intézmény volt, hanem jogi intézmény is, amelynek célja az örökségek legitimitásának biztosítása volt.
A középkorban a kereszténység európai terjeszkedésével a házasság vallási dimenziót kapott, amelyet a 16. századi tridenti zsinaton megszilárdítottak. Ettől a pillanattól kezdve a házasság mint szentség a katolikus egyházon belül transzcendentális értékkel bírt, és felbonthatatlan egység maradt.
A civilizációk fejlődésével ez a fogalom a különböző vallások (zsidó, iszlám, hindu, buddhista) és társadalmi-gazdasági rendszerek alapján bővült és módosult. A házasság, amely kezdetben a társadalmi és gazdasági stabilitás biztosításának eszköze volt, olyan intézménnyé fejlődött, amely érzelmi és érzelmi szempontokat is magában foglal.
A házasságok típusai
Világszerte különböző típusú házasságok léteznek, amelyek a különböző kultúrák törvényességétől, vallásától és szokásaitól függően változnak. Az alábbiakban a leggyakoribb típusokat, azok jellemzőit és az azokat meghatározó tényezőket ismertetjük.
1. Polgári házasság
A polgári házasság egyfajta egyesülés, amely polgári hatóságok előtt jön létre, és nem szabályozza semmilyen vallási szertartás vagy szertartás. A polgári házasságot szabályozó törvények országonként eltérőek, de általában ez a házasságtípus egyenlő jogokat és kötelességeket tartalmaz a házastársak között. A polgári házasságkötéshez gyakran meg kell felelni bizonyos előfeltételeknek, például nagykorúságnak.
A polgári házasság az egyetlen, a világi államok által törvényesen elismert házasságtípus, bár sok kultúrában kiegészíthető vallási szertartással. Ez a fajta házasság a leginkább befogadó, mivel lehetővé teszi az azonos neműek közötti szövetséget azokban az országokban, ahol az egyenlő házasságot törvény szabályozza.
2. Vallásos házasság
A vallási házasság olyan egyesülés, amely egy adott vallás előírásait követve jön létre. A házastársak hitétől függően eltérő szabályok és követelmények vonatkozhatnak az ilyen típusú házasság érvényességére.
A katolikus egyházban például szentségnek tekintik, és felbonthatatlan, vagyis csak az egyik házastárs halálakor törhető fel. A házastársaknak meg kell felelniük bizonyos követelményeknek, például meg kell keresztelkedniük, konfirmálni kell, és el kell fogadniuk az elsőáldozást.
Az iszlám párok a maguk részéről a házasságot társadalmi és vallási szerződésnek tekintik, ahol a családnak fontos szerepe van a megállapodás strukturálásában és ellenőrzésében.
A judaizmusban a házasság is fontos intézmény, ahol a pár a hűség és a szeretet elköteleződését alapozza meg a Tóra törvényei szerint. Ebben a vallásban az esküvői szertartás jelentős rítus, amely magában foglalja a házassági szerződés aláírását, ún ketubah.
3. Egyenlő házasság
Az azonos neműek közötti egyenlő házasság vagy házasság két azonos nemű személy közötti törvényes szövetség, amely ugyanazokat a jogokat és kötelességeket kívánja biztosítani számukra, mint a heteroszexuális pároknak. Sok országban ezt a házasságtípust törvény ismeri el.
Az egyenlő házasság legalizálása felé tett lépést az LMBTQ+ közösség egyik legfontosabb vívmányaként tartják számon az elmúlt évtizedekben. Elfogadása még mindig jelentősen eltér az egyes országokban, egyes nemzetek már elfogadták ezt a törvényt, míg mások, ahol sajnos még mindig büntetik.
4. Poligám házasság
A poligám házasság az, amelyben egy személynek egyszerre több házastársa lehet. Ezen a házasságtípuson belül különböző altípusokat találhatunk:
- Többnejűség: Egy férfinak több felesége van.
- Többférjűség: Egy nőnek több férje van.
Ez a fajta házasság még mindig gyakori egyes afrikai és ázsiai kultúrákban. Sok nyugati országban azonban ez illegális, és a többnejűséget gyakorló házastársaknak jelentős jogi következményei lehetnek.
5. érdekházasság
Az érdekházasság olyan, amelyet nem érzelmi okokból kötnek, hanem gazdasági, társadalmi vagy jogi előnyök megszerzése érdekében. Ezt a fajta szakszervezetet motiválhatja például az állampolgárság megszerzése vagy az egyik fél társadalmi státuszának javítása.
6. Rendezett házasság
Az elrendezett házasság általános hagyomány egyes kultúrákban, különösen Ázsiában, a Közel-Keleten és Afrikában. Az ilyen típusú házasságban egy harmadik személy, általában a szülők választják meg a házastársakat. Bár a párnak lehetősége van elfogadni vagy elutasítani az egyesülést, sok esetben nincs valódi döntési szabadságuk.
7. Gyermekházasság
Gyermekházasság akkor jön létre, ha az egyik vagy mindkét fél kiskorú. Ez a fajta házasság gyakrabban fordul elő a világ bizonyos részein, például Dél-Ázsiában és a szubszaharai Afrikában, ahol olyan tényezők, mint a szegénység és a kulturális hagyományok kulcsszerepet játszanak ennek a gyakorlatnak a fenntartásában.
A gyermekházasságot széles körben elítéli a nemzetközi közösség, mivel a kiskorúak emberi jogainak megsértésének tekintik, ami negatívan befolyásolja oktatásukat, egészségüket és jólétüket.
8. Házasság elrablással
Az emberrablás útján történő házasság, más néven menyasszonyrablás, olyan gyakorlat, amelyben egy férfi elrabol vagy elrabol egy nőt azzal a céllal, hogy a beleegyezése nélkül feleségül vegye. Ez egy ősi gyakorlat, amely még mindig létezik egyes vidéki területeken, például Kirgizisztánban, Etiópiában és Latin-Amerika egyes területein.
9. Próbaházasság
A világ egyes helyein, például Latin-Amerika egyes régióiban próbaházasság van, amelyben a párok úgy döntenek, hogy bizonyos ideig házasodnak. Ezalatt az idő alatt felmérheti kompatibilitását, mielőtt eldönti, hogy véglegesen formalizálja-e kapcsolatát.
10. Házaspár
A de facto párok azok, akik úgy döntenek, hogy együtt élnek, és stabil és elkötelezett kapcsolatot alakítanak ki anélkül, hogy törvényes házassághoz kellene folyamodniuk. Ez a mód nagyon elterjedt a világ számos részén, és egyes országokban jogilag elismert.
Spanyolországban például nagyon népszerűek a közös életű házaspárok, és számos, a polgári házasságban meglevő jogot kínálhatnak, mint például az özvegyi nyugdíjhoz vagy a közös adóbevalláshoz való jogot.
Házassági rendszerek
Sok országban a házasság nemcsak érzelmi, hanem anyagi megállapodást is jelent. A helyi törvényektől függően a házasságok különböző házassági rendszerek alapján köthetők, amelyek szabályozzák a vagyon és a vagyon kezelését a házasság alatt és után.
1. Közösségi vagyonrendszer
A vagyonközösségi rendszer azt jelenti, hogy minden vagyon és ingatlan, amelyet a házasság során szereztek, egyformán mindkét házastárs tulajdonát képezi. Ez a rendszer gyakori számos római és civilista hagyományokkal rendelkező országban, így Spanyolországban is. A házasság felbontása esetén a vagyont egyenlő arányban kell felosztani.
2. A vagyonelválasztási rendszer
Ebben a rendszerben mindkét házastárs fenntartja a házasság előtt és alatt szerzett vagyontárgyak tulajdonjogát. Népszerű lehetőség azoknak a pároknak, akik teljes ellenőrzést szeretnének tartani egyéni pénzügyeik felett.
3. Részvételi rendszer
A megosztási rendszer szerint minden házastárs megosztja a házasság során megszerzett vagyonnövekedést. Bár mindkét fél megtartja a megszerzett vagyon tulajdonjogát, mindkettőnek joga van részt venni a házasság során elért haszonból vagy veszteségéből.
Az ilyen típusú rezsimek rugalmas megoldásokat kínálnak azoknak a pároknak, akik szeretnék megszervezni házasságuk pénzügyi lebonyolítását.
A házasság, annak minden formája és módja, olyan intézmény, amely folyamatosan fejlődik, hogy tükrözze az emberek szükségleteit és vágyait egy folyamatosan változó társadalomban. A különböző hagyományok és házassági rendszerek azt a sokszínűséget és kulturális gazdagságot mutatják, amely ezt a fontos intézményt körülveszi.