Sylvia Krystel, a holland színésznő, aki az 70-es években az ikonikus erotikus filmben játszott szerepével világhírre tett szert. 'Emmanuelle', 60 éves korában, amszterdami otthonában hunyt el rák következtében. Bár karrierje több mint 50 filmet ölelt fel, 'Emmanuelle' Ez volt a legismertebb munkája, és a 20. századi filmművészet egyik nagy erotikus mítoszává tette.
Sylvia Kristel kezdetei a moziban
Sylvia Kristel Utrechtben (Hollandia) született 28. szeptember 1952-án. Fiatal korától kezdve érdeklődést mutatott a szórakozás világa iránt. Első lépései a modellkedés voltak, és 20 évesen elismerést szerzett a cím elnyerésével Miss TV Europe 1972-ben. Ez a teljesítmény nemcsak hírnevet vitte hazájában, hanem a mozi kapuja is volt. Egy évvel diadala után több filmes produkció meghallgatására hívták.
Ez idő alatt Sylvia modellként és színésznőként dolgozott kis szerepekben. Nem is sejtette, hogy vár rá az a szerep, amely megváltoztatja életét, és az erotikus mozi történetét. 1973-ban őt választották a nemzetközi hírnevének kezdetét jelentő film főszerepére 'Emmanuelle', Just Jaeckin rendezésében.
Az Emmanuelle nemzetközi sikere
'Emmanuelle' Gyorsan világjelenséggé vált. Az 1974-ben bemutatott film egy fiatal házas, de szexuálisan elégedetlen nő történetét meséli el, aki paradicsomi körülmények között kutatja szexualitását, nagyon óvatos esztétikával. Az a tény, hogy ez volt az első erotikus film, amelyet kereskedelmi mozikban mutattak be, azt jelentette, hogy a film megdöntötte a szexszel kapcsolatos fontos tabukat a képernyőn.
Franciaországban a film óriási sikert aratott, és több mint 10 évig futott a párizsi Champs-Élysées mozikban. Ez a rekordidő a populáris kultúrára gyakorolt hatásának bizonyítéka. A film más európai országokban is jelentős sikert aratott, bár egyes helyeken cenzúra alá került, például az Egyesült Királyságban, ahol számos jelenetet megszerkesztettek vagy eltávolítottak.
Sylvia Kristel egy erős és érzéki nőt alakított, aki tudatosan döntött az akkoriban forradalminak számító szexuális életéről. A kamera előtti természetessége és az eleganciája különböztette meg a műfaj többi színésznőjétől. Friss és gondtalan képe nézők millióit vonzotta, így a kor szexszimbólumává vált. 'Emmanuelle' Nemcsak az erotikus mozi határait tágította, hanem kultikus státuszt is adott a filmnek és főhősének egyaránt.
Az „Emmanuelle” tartós hatása és az utóhatások
Az első film óriási sikere számos folytatáshoz vezetett, többek között "Emmanuelle 2" (1975), "Viszlát Emmanuelle" (1977) és "Emmanuelle 4" (1984). Ezek a folytatások megtartották az eredeti lényegét és vonzerejét, bár kisebb médiahatással. A közönség azonban továbbra is özönlött a mozikba, hogy megnézze az emancipált és érzéki Emmanuelle kalandjait.
A karaktertípus Kristelt a közönség és a filmipar szemében sugározza, szinte elkerülhetetlenül más erotikus szerepek felé terelve. Bár Sylvia igyekezett változatosabbá tenni karrierjét, a kapcsolat Emmanuelle-lel túl erős volt. A színésznő mindig is hálás volt a számára világhírnevet meghozó szerepért, de több interjúban is bevallotta, hogy szeretné, ha minél szélesebb körben emlékeznének rá.
Egyéb figyelemre méltó szerepek
Mégis 'Emmanuelle' uralta karrierjét, Sylvia Kristel más nagy filmes projektekben is jeleskedett, köztük a szerepében Lady chatterley című híres regényének adaptációjában DH Lawrence. 1981-ben egy olyan filmben alakította ezt az ellentmondásos karaktert, amelyet erotikus töltete miatt a közönség is nagy érdeklődéssel fogadott.
Egy másik emlékezetes szerepe az volt Mata Hari, a híres kém életét feltáró életrajzi filmben. Bár ezek a szerepek nem gyakorolták az ő szerepének hatását 'Emmanuelle', lehetővé tette Kristel számára, hogy megmutassa, képes összetettebb és kihívást jelentő karaktereket is játszani.
Pályafutása során több mint 50 film, bár a legtöbbjük az erotikus műfajhoz kapcsolódott. A következő években azonban Kristelnek egy sor személyes nehézséggel kellett megküzdenie, amelyek hatással voltak filmes karrierjére.
A személyes élet és a függőségek elleni küzdelem
A képernyőn túl az élet Sylvia Krystel némi turbulencia jellemezte. Az 70-es években kapcsolatban állt a belga írónővel Hugo Claus, aki arra biztatta, hogy vállalja a szerepét Emmanuelle. Együtt született egy fiuk, Arthur. Claus-szal való kapcsolata azonban véget ért, és nem sokkal ezután Sylvia új kapcsolatot kezdett a brit színésszel. Ian McShane, akivel együtt belépett a drogok és az alkohol világába.
A 80-as évek nehéz időszakot jelentettek Kristel számára. Kokain- és alkoholfüggősége rossz pénzügyi döntések meghozatalára késztette, például eladta filmje jogait. "Magánórák" ügynöknek nevetséges összegért. Utólag Sylvia megjegyezte, hogy ez egy bonyolult szakasz az életében, bár a döntéseket, amelyek akkoriban gazdaságilag és érzelmileg is érintették, humorral hozták.
Pályafutásának vége és a rák elleni küzdelem
A 90-es évek közepén Kristel fokozatosan eltávolodott a filmipartól. Úgy döntött, hogy másik szenvedélyére koncentrál: a festészetre. Az évek során számos kiállítást rendezett műveiből, bemutatva tehetségét és művészi érzékenységét.
2001-ben Kristelnél diagnosztizálták torokrák dohányfüggősége miatt, amely már kiskorától kezdve hatással volt egészségére. Bár sikerült legyőznie az első diagnózist, a rák 2012-ben visszatért, ezúttal a tüdőre és a nyelőcsőre terjedt.
Tavaly júniusban szenvedett a stroke, ami tovább rontotta törékeny állapotát. Utolsó hónapjaiban Sylvia palliatív ellátás alatt volt amszterdami otthonában, ahol végül 17. október 2012-én, álmában elhunyt.
Halála egy korszak végét jelentette az erotikus moziban, és öröksége Emmanuelleként örökké élni fog a populáris kultúrában.
Sokoldalú művészként nemcsak a vásznon, hanem a festészetben is remekelt, és rajongói emlékezni fognak rá, hogy őszintén és szenvedéllyel néz szembe az élettel.
Sylvia Kristel nem csak impozáns szépsége és tehetsége miatt marad emlékezetes, hanem azért is, mert harcos nő volt, aki legyőzte a viszontagságokat, és kitörölhetetlen nyomot hagyott a mozi történetében.