A mi vágyunk, hogy felfedezzük a legnagyobb kitevőit rokokó stílusban, elengedhetetlen olyan nevek felfedezése, mint Francois de Cuvillies, egy francia-német, aki minden tehetségét a bajor rokokóban megmutatta. Legkiemelkedőbb remekműve kétségtelenül a Vadászház a Nymphenburgi palota, egy lenyűgöző nyári rezidencia Münchentől nyugatra, Németországban.
Francois de Cuvilliés és a rokokó építészet Bajorországban
Francois de Cuvilliés a rokokó egyik nagy képviselője a bajor építészetben. 1695-ben született, francia és német hatásokat ötvözve olyan monumentális építményeket hozott létre, amelyek a rokokó gazdagság és elegancia tökéletes modelljei. A Nymphenburg-palota 1739-ben épült Vadászpavilonja világos példája annak, hogy az építész hogyan tudta integrálni a luxust egy ünnepi és személyes légkörbe, ami a rokokó kulcsa. A palota rendkívül gazdag, geometrikus és növényi motívumokra épülő ornamentikával rendelkezik, az arany és pasztell színek pompás felhasználásával.
Cuvilliés Nymphenburg mellett más projektekben is rányomta bélyegét, mint pl Residenztheater (Residence Theatre) Münchenben, egy olyan építészeti tér, amely a második világháború során elpusztult, és újjáépítették, bár elveszített néhány eredeti rokokó részletet.
Dominikus Zimmermann és a Wies-templom
A német rokokó építészet másik figyelemre méltó példája a Wies-templom, melynek építése 1745 és 1754 között zajlott irányítása alatt Dominikus Zimmerman. A Weilheim-Schongau kerületben, a Bajor-Alpok lábánál található ez a zarándoktemplom 1983-ban az UNESCO Világörökség részévé nyilvánították. A Wies-templom elismert belső dekorációjáról, tele aranyozott részletekkel, stukkókkal és freskókkal. amelyek ragyogó és mennyei hangulatot teremtenek. Az ívek és az ívek elengedhetetlenek a szerkezetben, dinamizmust és folyékonyságot biztosítva.
Johann Balthasar Neumann és a würzburgi palota
Johann Balthasar Neumann1687-ben született, Németországban is a rokokó egyik nagy képviselőjének tartják. császári építész, számos katolikus templomon és palotán dolgozott, kiemelve a Würzburgi palota1720-ban kezdődött remekmű, amely a késő barokk és rokokó elemeit ötvözi. A würzburgi palota nagyszerűsége frissességében és kifinomult díszítésében rejlik, de mindenekelőtt a fő lépcsőház és galériák monumentalitásában.
Neumann építésze is volt a Vierzehnheiligen Bazilika Bajorországban a vallásos rokokó másik jelképe. Belsejét gazdagon díszítik stukkókkal és égi jeleneteket ábrázoló freskókkal, dekorációját természetes fény árasztja el, egyedi érzékszervi élménnyé varázsolva a teret.
Rokokó festészet: Watteau, Boucher és Fragonard
A festészet területén a rokokó a finom és érzéki témákból virágzott. A francia festők Jean-Antoine Watteau, François Boucher y Jean-Honore Fragonard Ők a három legkiemelkedőbb név ebben a stílusban.
Jean-Antoine Watteau (1684-1721) olyan lírát vezetett be a rokokó festészetbe, amely ötvözi az erotikát a kecsességgel. Lelkészi jelenetei és gáláns pártábrázolásai újdonságnak számítottak a kor művészetében. Úgy működik, mint Zarándoklat Cithera szigetére (1717), amely a Louvre Múzeumban látható, stílusának ikonikus példája.
François Boucher (1703-1770) a maga részéről Madame de Pompadour kedvenc festője, XV. Lajos király befolyásos kedvence volt. Boucher mitológiai és lelkipásztori témákat festett dús érintéssel. A munkája Diana fürdés után (1742) remek példája a meztelenség és a női érzékiség ábrázolásában való mesteri tudásának.
Jean-Honore Fragonard (1732-1806), Boucher kortársa az utolsó végletekig vitte a rokokót. Dinamikus jelenetei, mint pl A hinta (1767) a rokokó stílus tökéletes elemei, pasztell színekkel, folyékony formákkal és az időtlen játék minőségével.
Rokokó szobor: Falconet és Corradini
A szobrászatban a rokokónak is voltak kiemelkedő képviselői, mint pl Etienne Maurice Falconet y Antonio Corradini. A Madame de Pompadour által védett Falconet híres munkájáról ismert Fenyegető Ámor (1757), amely játékosan, erotikusan mutatja be a mitológiai istent.
Ezzel szemben Antonio Corradini, a márvánnyal kapcsolatos ügyességéről híres olasz szobrász olyan remekműveket alkotott, mint pl. A fátyolos igazság, ahol a márványból finoman faragott fátyollal borított emberi testet ábrázolja, demonstrálva technikai mesterségét.
Mindkét szobrásznak sikerült megragadnia a rokokó könnyedségének és játékosságának esszenciáját, eltávolodva a barokk drámától azáltal, hogy a hétköznapibb témákat és a szépséget a maga érdekében helyezte előtérbe.
Pazar díszítéssel az építészetben, a belső terekben és a művészi kifejezésekben, mint például a festészet és a szobrászat, A rokokó olyan stílusként jött létre, amely egy tétlen arisztokrácia vágyát képviselte az élvezet, az érzékiség és a szórakozás után., az udvari élet unalma elől keresve. Idővel ez a mozgalom hanyatlott, és a neoklasszicizmus váltotta fel, amely reakció visszahozta a klasszikus ókor értékeit.