A görög ábécé története: eredete, evolúciója és jelentősége

  • A görög ábécé a föníciai írásból származik, és 24 betűből áll.
  • Fejlődése során az ábécé a latin és a cirill ábécé alapja lett.
  • Jelenleg Görögországban és olyan tudományos területeken használják, mint a fizika és a matematika.

A görög ábécé és betűinek története

A görög ábécé összesen 24 betűvel rendelkezik. Állítólag a Kr.e. IX.-ben fejlesztették ki, és ha az eredetére kell gondolnunk, föníciai eredetű lenne. A görögök addig adaptálták és módosították, amíg írásuk és az őket azonosító hangok lettek belőle.

A görög ábécé egyik figyelemreméltó különbsége az, hogy többféle fonetikus szimbólumok amelyek lehetővé teszik a magánhangzók és a mássalhangzók megkülönböztetését. Az ókori és a modern görög ábécé ugyanazokkal a betűkkel rendelkezik, de nagy eltéréseken mentek keresztül, különösen a hangzásban és a kiejtésben.

A görög ábécé eredete

A görög ábécé eredete

El a görög ábécé eredete A föníciai írásig nyúlik vissza, az egyik első ismert alfabetikus írás. A fő ok, amiért a görögök elfogadták és adaptálták ezt a rendszert, az volt, hogy kereskedelmi tevékenységeik során kapcsolatba kell lépniük a Földközi-tenger más népeivel. Ahogy a görög lakosság egyre nőtt a kereskedelmi és kulturális hatások tekintetében, nyilvánvalóvá vált a fejlettebb írás szükségessége.

A föníciai rendszer nem tartalmazott magánhangzókat, ami kihívást jelentett a görög nyelvben való használatában. A probléma megoldására a görögök magánhangzókat vezettek be az ábécéjükbe, ami egy forradalmi változás, amely végül a jövőbeni írások, például a latin és a cirill ábécé alapjául szolgálna.

Idővel a görög ábécé minden területre elterjedt: az irodalomtól a tudományig. Az irodalom úttörői használták, például Homérosz „Az Iliász” és az „Odüsszeia” című eposzaihoz, vagy Hésziodosz „Theogóniájában”.

Görög betűk

Görög ábécé betűit

A görög ábécé 24 betűből áll, amelyeket az ókortól napjainkig megőriztek. Mindazonáltal történt néhány módosítás, különösen a kiejtésükben és egyes esetekben a nevükben.

  • hogy A: Az alfa (korábban alfa) a görög ábécé első betűje. Az elnevezés nem változott lényegesen.
  • Ββ: Béta az ógörögül, úgy ejtik, mint a modern görögben vita.
  • Γγ: Gamma, ejtsd: ghama a modern görögben, bizonyos nyelveken a lágy „g”-nek megfelelő hanggal.
  • Δδ: Delta, jelenlegi kiejtése dhelta.
  • Ε ε: Epsilon, nagyjából változatlan maradt.
  • Ζζ: Dzeta klasszikus görögül, most zita.
  • A: Eta, most ita-nak ejtve, hangját hosszú „e”-ről „i”-re változtatja.
  • Θ θ: Théta, thitaként ejtve, a 'th' hanggal.
  • Ι ι: Az Iota egy betű, amely megtartja nevét és hangját.
  • Κκ: Kappa, az újkori görög nevén kapa.
  • Λλ: Lambda, mai nevén lamda, [l] kiejtéssel.
  • Μμ: Az én, most az enyém.
  • Ν ν: Ny a klasszikus görögben, az újgörögben ni néven ismert.
  • Ξ ξ: Ennek a [ks] betűnek a hangzása szintén nem változott az idők során.
  • Ο ο: Az Omicron a klasszikus és a modern görög nyelvben egyaránt az „o” betűnek felel meg.
  • Π π: Pi, megtartotta nevét és használatát.
  • Ρρ: Rho, ami ro-vá fejlődött.
  • Σ σ: Sigma, sem név, sem használat tekintetében nem változott.
  • Τ τ: Tau, más néven taf a modern görögben.
  • Υυ: Ypsilon, eredetileg [u:]-nak ejtették, bár mára [i] hangra adaptálták.
  • Φ φ: Fi (korábban phi), amelynek hangja [ph]-ról [f]-re fejlődött.
  • Χ χ: Ji vagy Chi, most a [x]-hez hasonló hangzású, közel a spanyol jota-hoz.
  • Ψ ψ: Psi, a kiejtésében vagy használatában bekövetkezett változások nélkül.
  • Ω ω: Omega, a görög ábécé utolsó betűje, a vég jelölésére szolgál.

El görög ábécé Nemcsak a nyelvben, hanem a tudományos és irodalmi ismeretek összefoglalásában is alapvető volt az évszázadok során.

Klasszikus görög ábécé

Klasszikus görög ábécé

Az ókori Görögországban volt idő, amikor minden polisznak vagy városállamnak megvolt a maga ábécé-változata. Benne klasszikus görög ábécé, kizárólag nagybetűket használtak. Valójában olyan helyeken, mint Athén, Korinthosz vagy Argosz, az alfa betűt két nagy A betű képviselte.

Egy másik példa a gamma betű, amelyet helytől függően különböző módon ábrázoltak: Jóniában más volt az írásmódja, mint Euboeában és Argosban. Ezek a változatok gyakoriak voltak, és más betűk, mint például a kappa vagy a lambda is jelentős grafikai különbségeket mutattak.

A klasszikus görög ábécét a görög civilizáció legfontosabb irodalmi alkotásai is befolyásolták. Olyan szerzők, mint Platón, Szophoklész és Arisztophanész használták ezt az írásrendszert, amely évekkel később lehetővé tette számunkra, hogy gondolataikat és filozófiájukat a jelenlegi kultúra pilléreként értsük meg.

Ókori görög ábécé

Ókori görög betűs felirat

A görög történelem során a görögök által használt írásrendszer alfabetikus volt. Azonban nem ez volt az egyetlen rendszer, amely létezett, mivel a Lineáris B írást a bronzkorban találjuk.

El ókori görög ábécé Olyan fajták halmaza volt, amelyek megszilárdulásáig különböző hatásokat tapasztaltak. Az első ókori feliratok a Kr.e. 8. századból származnak, és rugalmasságot mutatnak az írásmódban, mivel egyes szövegek jobbról balra, vagy ún. bustrofeedon, ahol a vonalak váltakoztak jobb és bal és fordítva.

Ez idő tájt a görögök rájöttek, hogy nincs szükségük annyi mássalhangzóra az ábécéjükben; Emiatt átvették a föníciaiak egy részét, és magánhangzókká alakították át, így kiegyensúlyozottabb halmaz alakult ki.

ajak- Alveoláris Veláris
Ph - (j) Th - (q) Kh - (c)
P - (p) T - (t) K - (k)
B - b) D - (d) G - (g)

Egyes szimbólumok és geminát mássalhangzók továbbra is a görög ábécére jellemzőek, ami megkülönbözteti a föníciai írástól. Ezen túlmenően Homérosz fő irodalmi művei, mint például az „Iliász” és az „Odüsszeia” is ebben az időben születtek.

Modern görög ábécé

Modern görög ábécé

Az évszázadok során a modern görög ábécé Számos átalakuláson ment keresztül, akárcsak maga a nyelv. Jelenleg ez a hivatalos írásrendszer Görögországban és Cipruson is, de jelentős eltérésekkel az ősi változattól.

A modern görög ábécében megfigyelt legfontosabb módosítások annak fonológiájával és nyelvtanával kapcsolatosak. Míg az ősi ábécé különbséget tett a hosszú és a rövid magánhangzók között, a modern rendszer ezeket a hangokat mindössze öt rövid magánhangzóra egyszerűsítette. Ez azt jelenti, hogy többé nincs különbség a magánhangzók nyitottságának szintjei között, ami kevésbé bonyolult kiejtést jelent.

Egy másik figyelemre méltó változás az aspirált stopok eltűnése, és helyükre hangos és zöngétlen frikatívák. Ennek a változásnak a bizonyítéka a frikatívum, amelyet jelenleg a modern görögben használnak az ókori görögök által használt zöngés zárszó helyett.

ábécé Kiejtés betűk
Ősi görög Oklúzívák b, d, g
modern görög Frikátusok V,g,d

A múlttól eltérően a modern görög nyelv könnyebben hozzáférhető a mindennapi beszélők számára. A modern görög nyelv számos kifejezése képzést igényel a klasszikus görög vagy az évszázadokkal ezelőtt írt művek megértéséhez.

Ma a görög ábécét továbbra is olyan területeken használják, mint a fizika, a matematika és a csillagászat, és továbbra is a nyugati civilizáció történetének egyik legbefolyásosabb írásrendszere.

Ez a nyelv, bár formája és hangzása megváltozott, továbbra is egy olyan kultúra alappillére, amely kitörölhetetlen nyomot hagyott a nyelvek történetében.


Hagyja megjegyzését

E-mail címed nem kerül nyilvánosságra. Kötelező mezők vannak jelölve *

*

*

  1. Az adatokért felelős: Miguel Ángel Gatón
  2. Az adatok célja: A SPAM ellenőrzése, a megjegyzések kezelése.
  3. Legitimáció: Az Ön beleegyezése
  4. Az adatok közlése: Az adatokat csak jogi kötelezettség alapján továbbítjuk harmadik felekkel.
  5. Adattárolás: Az Occentus Networks (EU) által üzemeltetett adatbázis
  6. Jogok: Bármikor korlátozhatja, helyreállíthatja és törölheti adatait.